2011/11/11

Most baráti kapcsolatunkat felmondom


"Tisztelt Miniszterelnök Úr!Ön minden cél,és program nélkül indult merész útjára!Köszönjük bátorságát,de ez kevés volt!Én önt és pártját 30 éve aktívan támogattam,most baráti kapcsolatunkat felmondom!A magyar nép megváltóként várta Önt,és választóinak semmit nem tudott teljesíteni!Legelső gondolatai jók voltak,de munkatársait rosszul választotta meg!Legyen boldog családapa,de a politikában lejáratta magát!"

Sok a veszedelem


Orbán Viktor facebook oldaláról

2011/01/17

Hozzászólás a Magyar Nemzet cikkeihez

Gulyás Gábor 2011. január 14.

Január 8-án olvastam a Magyar Nemzetben egy összeállítást, amelyhez - Szerető Szabolcs főszerkesztő-helyettes úrnak címezve - elküldtem egy hozzászólást. Tekintettel arra, hogy mindeddig ez nem jelent meg a lap hasábjain (levelemre választ sem kaptam), s különös tekintettel arra, hogy a témát azóta is napirenden tartja a Nemzet, idemásolom a szövegemet:

Több tiszteletet!

Tisztelt Szerkesztők! Ahogy végigolvastam a szombati Magyar Nemzet beszámolóját az MTA Filozófia Intézete elleni feljelentéséről, majd az ahhoz kapcsolódó jegyzetet, Friedrich Nietzsche egyik aforizmája jutott eszembe, mely szerint a meggyőződés veszedelmesebb ellensége az igazságnak, mint a hazugság. Többek között azért, mert nem dialógusképes. Sajnos a Nemzetben megjelenít írások sem dialógusképesek. Aligha lenne bármi értelme felvilágosítani a tisztelt szerkesztőket arról, hogy például Steiger Kornélt nem (a neve mögé kvázi leleplező billogként odaillesztett) Soros-életműdíj okán, hanem nemzetközi hatású klasszika-filológiai, filozófiai tanulmányai miatt becsülik a tudományos világban, s úgy vélem, azt is hiábavaló lenne önöknek kifejteni, hogy a bölcsészettudomány milyen méltatlanul kis részt kap csupán a magyar tudományra fordított állami szubvencióból, s azon belül a filozófiai kutatásokra mennyire kevés forrás jut. Megkérdezhetném, vajon utánanéztek-e, hogy a kipellengérezett tudományos projektek keretében hány jelentős könyv jelent meg magyarul és idegen nyelven, de fölösleges lenne, mert tudom a választ. Nyilvánvaló, hogy önöket a kultúra, s azon belül a tudomány értékeinél, eredményeinél sokkal jobban izgatják a pártpolitikai csatározások, amit egyfajta háborúnak fognak fel. Én ebben a háborúban nem vagyok hajlandó részt vállalni.

Két okból reagálok mégis a Magyar Nemzet támadására. Az egyik: a tegnapi és a mai lapszámban megjelent írások alapján immár jól látszik, hogy itt jóval többről van szó annál, mint hogy az NKTH nyertes pályázatai közül kimazsolázták azokat, amelyek közismerten balliberális kutatókhoz kötődnek. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése szerintem is nemzeti érdek, de elfogadhatatlan, hogy az ellenőrzés alá vont személyek kiválasztását politikai alapon döntsék el. Szégyenletes, hogy érvként jelentek meg olyan információk, mint hogy ki melyik baloldali folyóiratban publikált, melyik parlamenti pártnak volt a tagja, kinek a közeli ismerőse stb. A nyíltan értelmiségellenes, burkoltan antiszemita kiszólások pedig végképp hiteltelenítik azt az egyébként szerintem is indokolt fellépést, amely a hazai pályázati rendszer operettszerű, torz működését akarja korrigálni. Legyen bármilyen fontos és jó a cél, rossz eszközökkel nem szabadna szolgálni. A másik ok egy személyes tapasztalatom. Az elmúlt években többször megéltem, hogy balliberális szellemiségű folyóiratokban és napilapokban az általam vezetett debreceni MODEM-hez, illetőleg a hozzám kapcsolódó projektek (kiállítások, konferenciák, kiadványok) értékelése kapcsán a szakmai szempontokat felülírta a pártpolitikai attitűd. Úgy tűnt fel, mintha azért kritizálnának egy-egy kiállítást, mert tudják rólam, hogy konzervatív szellemiségű vagyok. Esetenként ezt szóvá is tettem. Szégyellném magam, ha most, amikor a másik oldalon lévő embereket ér pártpolitikai okokból szakmainak álcázott támadás, csendben maradnék. Továbbra sem értek egyet például Radnóti Sándor politikai jegyzeteivel, de ettől függetlenül továbbra is nagyon sokra tartom az esztétikai tárgykörben született könyveit. Azt sem gondolom, hogy bárkit korlátozni kellene abban a szabadságában, hogy politikai véleményét a nyilvánosság elé tárja. A Magyar Nemzet által megtámadott filozófusok többsége, amennyire tudom, a pártpolitikai paletta másik oldalával szimpatizál, mint amelyikkel én, de meggyőződésem szerint a szóba kerültek szakmai tevékenysége – mindegyiküké, kivétel nélkül – nemzetközi szempontból is jelentős. Az általuk írt filozófiai, esztétikai könyvek a modern magyar kultúra kimagasló értékei. Több tiszteletet érdemelnének – még azok részéről is, akik a magaskultúrát csak a politikai hírekből ismerik.


Gulyás Gábor
filozófus, esztéta
Debrecen

Költségvetés Esztergomban 2011

Tétényi Éva Esztergom Város Polgármesterének blog bejegyzése:

Esztergom adósságrendezési eljárás alatt áll. A hitelezői egyezségek megkötésének idejére, a törvényben szabályozott módon, válságköltségvetést kell elfogadnia a testületnek. Ennek hiányában a bíróság elrendelheti a vagyonfelosztást. Az elfogadás végső határideje: 2011. január 25. A képviselő testület január 13-i ülésére a hivatallal, szakszervezettel, adósságrendezési bizottsággal egyeztetett költségvetést terjesztettem elő. A volt polgármester által irányított kétharmados többség azonban egy új, az ülésen kiosztásra került, módosított költségvetést hagyott jóvá. Ennek a költségvetésnek a beláthatatlan következményeit foglalom össze ebben a bejegyzésben.

Magyarország kiemelt feladata az ár- és belvízvédelem. Esztergom Város elfogadott válságköltségvetésében erre mindösszesen 3 millió forintot szavaztak meg a helyi Fidesz frakció tagjai. Ez azt jelenti, hogy nem lehet elegendő homokot és zsákot megrendelni a védekezéshez. Sőt havaria és vis major esetekre 0 forint áll rendelkezésre. Esztergom képviselő testületének kétharmados többsége nem tervez semmilyen összeget lakossága élet- és vagyonvédelmének biztosítására!

A tavalyi 11 milliárdos működési költségeket az általam beterjesztett válságköltségvetés mintegy két milliárddal csökkentette volna. Ebben a változatban a működéshez, kötelező feladatokhoz éppen annyi pénzt rendeltünk, ami a biztonságos működést lehetővé teszi, és nyitva hagyja a lehetőséget a strukturális átalakításokra. A bevételi oldalon nem szerepel vagyonfelélés és hitelfelvétel sem. Az intézmények átlagosan 5-10 %-os, a dologi kiadásokat terhelő elvonással voltak tervezve. A kötelező feladatok ellátásához a bérek és a rezsiköltségek kifizetése biztosított lett volna. A városüzemeltetési feladatok közepes szinten voltak betervezve. Jelentős megtakarítási tételeket az önként vállalt feladatok elhagyása eredményezett volna: Hídlap, etv, fesztiválszervezés, autóbérlések, élményfürdő, városőrség támogatása. Kiderült, hogy az alapműködéshez éppen elegendő források állnak rendelkezésre. Az adósságszolgálat teljesítése érdekében azonban strukturális változtatásokra is szükség lett volna. A válságköltségvetés idejére a szolgáltatások színvonalának csökkentése is szóba jött, azonban annak mértékéről egyezséget kell előbb kötni a várossal.

Ezzel szemben a Fidesz frakció által módosító javaslatként benyújtott verzió a bankok érdekeit helyezi előtérbe. Az általuk elfogadott költségvetés a számukra fontos élményfürdő, Strigonium Zrt. támogatását és egy erőn felüli visszafizetési szolgálat teljesítését tartalmazza. A megvonások pedig olyanok, amit a város minden egyes lakója megérez majd. Ahhoz pedig nem kell jóstehetség, hogy pár hónap múlva, a keletkező bajok az új polgármester alkalmatlanságát bizonyítsák majd. Ugyan a település fenntarthatatlan pénzügyi helyzetét az előző városvezetés felelőtlen gazdálkodása okozta, de félév múlva már nem sokan emlékeznek erre. A kifizetetlen számlák csak tünetei annak, hogy a hitelből fizetett kamatok és a hasznot nem hozó beruházások hova sodorták a város.

A felelős döntéshozók módosított költségvetésének hatására az intézményi hálózat működésképtelenné válik. Az átlagosan 20-30%-os csökkentés nem részletezi a megtakarítások módját, azaz a meglévő létszámhoz a csökkentett bértömeg a törvényi előírásokban megszabott bérek kifizetését nem teszi lehetővé. Tehát minden közalkalmazott munkabére csökkenhet. A gyermekek élelmezése nem biztosított, mivel nem szerepel külön erre tervezet, és így a pénzügyi biztos nem jegyezheti ellen a számlákat, a Hungast nem kaphat pénzt. Akár a beszállító vállalkozások is csődbe mehetnek.

A helyzetet súlyosbítja, hogy címek és kiemelt előirányzatok szerinti bontás nem készült, azaz a költségvetés végrehajthatatlan. Ez azt jelenti, hogy a munkabérek bérszámfejtése kivitelezhetetlen, és az élelmezési kiadások sem fizethetők ki. Ez a város összes óvodáját, általános iskoláját, középfokú oktatási intézményét, bölcsődét, szociális központot, kollégiumot, zeneiskolát, Montághot, könyvtárat, múzeumot, sportcsarnokot, strandot, szentgyörgymezei olvasókört, kertvárosi közösségi házat érinti. Az összes intézmény takarítási költségét megszüntették, azaz a közbeszerzés alapján megkötött szerződést nem tudjuk teljesíteni. Gyakorlatilag az összes esztergomi önkormányzati fenntartású intézmény január 15-től működésképtelenné vált.

Az átlagosnál nagyobb elvonás jelentkezik a Glatz Gyula szociális központban és a Városi könyvtárban, ahol ennek mértéke meghaladja a 35 %-ot. A közösségi házaknál 50 % feletti a megvonás, így Szentgyörgymező olvasóköre 6 milliót, a kertvárosi közösségi ház 5,5 milliót kap idén. A Babits kultúrmozgó 6,4 milliós támogatása pedig egyenlő a bezárással. A fesztiválvárosban, a magyar kultúra bölcsőjében ellehetetlenül a közművelődés kötelező feladatainak ellátása.

A polgármesteri hivatal működése is csak ideig-óráig tartható fent, mert a telefondíjak, a postaköltségek és egyéb, a működéshez szükséges kiadások drasztikus csökkentésével talán 2 hónapig ha fenttartható a hivatal. Ugyancsak érdekes, hogy az ügyvédi költségek évi 30 milliójában szerepelnek a magánvádas ügyvédi díjtételek is, amiket a Fidesz frakció az önkormányzat működésének elengedhetetlen feltételeként erősített meg január 13-án.

A Fidesz frakció a város zöldfelületeinek karbantartására, a játszóterek, és Esztergom-kertváros közterületeinek gondozására 0 forintot szavazott meg. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek a "gyermekek városában” (Meggyes Tamástól) nem használhatják biztonságosan a játszótereket, a Roma Kht megszűnik, a lakosok pedig gazban, szemétben járnak majd. A helyi közút biztonságát veszélyeztető helyzet elhárítására, azaz a kátyúzásra 0 forint került betervezésre, tehát az áldatlan állapotok még rosszabbak lesznek. Az ároktisztítás 500 ezer forinttal, a csatornatisztítás pedig 1 millióval jelenik meg. Nagyobb záporok esetén a várost elönti majd a szennyvíz. A közvilágításra meghatározott 150 millió forint a TIVI Kft.-vel kialkudott, csökkentett díjtételre nem elég, tehát a módosított közbeszerzési szerződést nem lehet aláírni. Újra elképzelhető a közvilágítás kikapcsolása. A Széchenyi tér üzemeltetésére leírt 0 forint az ottélők és a vállalkozók teljes ellehetetlenítéséhez vezet. Gyakorlatilag semmit sem lehet be-, és kiszállítani a térről. Magyarország egyik legszebb főtere üzemképtelen állapotba kerül.

Ellenben a vargyasi kastélyra 5 milliót, az esztergomi Ingatlankezelőnek 55 milliót szavaztak meg a képviselők. 28 milliót kap a Gyermekkert Alapítvány, 90 milliót a Strigonium Zrt., 90 milliót adnak az Élményfürdő állagmegóvására és újabb 90 milliót az úszásoktatás finanszírozására. Tehát amíg a város intézményei bezárhatnak, a közfeladatokat nem tudják ellátni, addig a városi cégeket összefogó holding működésre, valamint a vesztésegesen üzemelő élményfürdőre összesen 270 milliót költünk.

Magyar valóság 2011 elején. Bár a név szerinti szavazást nem vállalta a tíz képviselő, mégis álljanak itt az utókornak a nevek, akik elfogadták ezt (balról jobbra): Németh József, Pál György, Petróczy Gyula, Ivanov Mihály, Meggyes Tamás, Steindl Balázs, Bánhidy Vajk, Kálmán Sándor, Zoltai Dániel, Pócsföldi József.


2011/01/16

Iskolabezárás Budapesten

Orbán Viktor facebook oldalán kért segítséget egy szülő,mert a VII. kerületben be akarják zárni a Janikovszky iskola gimnáziumi részét.A döntést Vattamány Zsolt hozza meg,és ő nem halgatja meg a szülőket.


2011/01/15

Van egy férfias titkunk

Ám aztán közbejött valami – „van egy férfias titkunk”, mondta Áder János –, máig nem tudjuk pontosan, hogy mi. Emlegetik a Juszt-ügyet, az olaj-manipulációkban mutatott hatósági tehetetlenséget, leggyakrabban pedig a csonka média-kuratóriumokra vonatkozó legfőbb ügyészi álláspontot, és Áder János arra reagáló kedves megjegyzését, miszerint a legfőbb ügyész véleménye nem releváns – minden esetre Györgyi Kálmán 2000. március 6-án lemondott. Két éve lett volna még hátra, plusz az esetleges újraválasztás lehetősége. A HVG ablakán „befújta a szél” azt a szöveget, amellyel zárt körben elköszönt kollégáitól.
– A lemondásom én hoztam javaslatba, főként azért, mert nagyon kedvemet szegte az, hogy kifejezett szándékom ellenére több ügyben az ügyészség politikai jellegű, nem kívánt szerephez jutott… Saját szereplésemet úgy ítéltem meg, hogy ilyen helyzetek kialakulásának a megelőzésében és főként a helyzetek szuverén megoldásában nem jártam el a kellő gondossággal és a kellő felelősséggel. Csak magamat hibáztatom… A lemondás egy erősen érzelmi jellegű döntés volt, a legfőbb ügyész pedig érzelem és indulat hatására nem dönthet.Az indoklásról való hallgatás pedig hiba volt, mert további, részben politikai találgatásokra adhatott okot… Váratlan lemondásom ártott az ügyészi szervezet tekintélyének, és szükségtelenül keltett ügyészségi körökben zavart… Az ügyészi testülettől ezért a méltatlan eljárásért bocsánatot kérek… Az ügyészi testületből való távozásomat nem így képzeltem el,de csak magamat okolhatom.


Új legfőbb ügyészt kellett tehát választani. S Orbán Viktor ugyanúgy döntött, ahogy szokott.Mintha csak így szólt volna: – Nem érdekelnek a hagyományok. – Aki pedig nem kedvelte, s netán úgy gondolta, hajlamos az önkényességre, ezt a képzelt nyilatkozatot tovább ragozhatta,s gondolatban a szájába adhatta a folytatást: pláne nem érdekelnek a demokrácia íratlan játékszabályai, gyerünk, bumm bele, erőből!És jelölte Polt Pétert. Azt a Polt Pétert, aki egészen addig, ’95-ig tagja is volt a Fidesznek,amíg esélye nem nyílt, hogy megválasszák Gönczöl Katalin ombudsman helyettesének.Akkor kilépett a pártból, elkerülendő a jogilag is megfogalmazott összeférhetetlenséget. Azt a Polt Pétert, aki 1990-94-ig az ügyvédi és oktatói munkája mellett a Fidesz jogi szakértőjeként dolgozott; akit a ’94-es parlamenti választásokon a Fidesz az országos listáján is, a budapesti listáján is az előkelő 17. helyen indított jelöltként. Orbán tíz év hagyományát vágta sutba ezzel, de ez cseppet sem zavarta.Pedig a ’94-es választáson Polt alaposan leszerepelt. Egyéniben a Cinkota,Rákosszentmihály, Mátyásföld, Sashalom körzetben indult, s még csak be sem került a második fordulóba. A 41 ezernél több érvényes szavazatból 6,88 százaléknyit, mindössze2.854-et kapott. Alig többet, mint a kisgazda, meg egy ismeretlen független jelölt. Miközben a tévés Ilkei Csaba 4 ezret, a középkori történelmet kutató SZDSZ-es Vég Gábor 5 ezret, a Köztársaság Párti nagyvállalkozó, Palotás János és az MDF-es jelölt 6-6 ezret, az MSZP-s Szabó Lajos Mátyás pedig 10 ezret.

Főügyésszé jelölését kellő felháborodás is fogadta, mindenki arról beszélt,megengedhetetlen, hogy ennyire nyilvánvaló és egyértelmű politikai elkötelezettségű pártkatona kerüljön erre a posztra. Olyannyira, hogy az akkor még egészen fegyelmezett koalíciós partner, az MDF – Heidrich Gábor, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke személyében – alternatív jelöltet javasolt, akit az MSZP és az SZDSZ is támogatott. Orbán persze maga mellé állította a kisgazdákat, és csak azért sem engedett – Györgyi Kálmán 1990-es 82, illetve1996-os 94 százalékával szemben Poltot 2000. áprilisában a képviselők mindössze 55 százaléka választotta meg legfőbb ügyésszé. Egyetlen embernek állt volna módjában megfékezni Orbán zsákmány-politizálását: az általa államfőnek kiválasztott, jogászprofesszor Mádl Ferencnek. Nem tette meg.

Polt eskütétele máris sejtetett valamit abból, hogy könnyedén tud alkalmazkodni a mindenkori helyzethez. ’95-ben, a Horn-kormány alatti frissen választott ombudsmanként ugyanis az eskü kötelező szövegéhez nem tett hozzá semmit, 2000-ben, Orbán Viktor szenteskedőuralkodásakor azonban már igen, konkrétan azt: – Isten engem úgy segéljen!

>>>forrás:Az igazi Orbán Viktor