A tegnapi nap folyamán ismeretlenek több mint harminc hangfelvételt töltöttek fel a YouTube-ra, amelyen az UD Zrt. vezetői beszélgetnek különböző ügyekről Csányi Sándorral, Csányi Sándornéval vagy éppen Hernádi Zsolttal. Több részes sorozatunk első részében megpróbáljuk összefoglalni a 2008 óta gyűrűző botrányt. Akit érdekel hogyan működik a magyar oligarchia, milyen feladatokat látott el az UD Zrt. Csányi Sándor OTP-vezér, vagy Hernádi Zsolt MOL-vezér utasítására, hallgassa végig a páratlan hangfelvételeket.
Összefoglaló a 2008-as botrányról
Az UD Zrt. körüli botrány 2008. szeptemberében tört ki, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai házkutatást tartottak a cégnél és a vezetők lakásán. Szilvásy György - akkori nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter - a házkutatások napján összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet. Az NNI a házkutatást követő napon bejelentette, hogy lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés és magántitok jogosulatlan megismerésének gyanúja miatt indult vizsgálat. Az akkori gyanúk szerint az UD Zrt. munkatársai feltörték az egyik internetszolgáltató (freemail.hu?) postafiókjait, betörtek a kormányzati gerinchálózatba és megpróbáltak behatolni a Nemzetbiztonsági Hivatal szervereire.
Az ügyben sorra kerültek elő a bizonyítékok, két nappal a házkutatás után kezdett kirajzolódni az UD Zrt. profilja, amely a volt titkosszolgákból verbuválódott hazai milliárdosok magán-titkosszolgálataként műkődött. Előkerült egy hangfelvétel, amelyet Dávid Ibolya - akkori MDF elnök - hozott nyilvánosságra. Többek között szerepelt benne Stumpf István, Almássy Kornél, Tóth János, Tombor András és Csányi Sándor neve is. A hangfelvétel szerint Stumpfék pénzelték Almássy Kornél puccskísérletét. Ehhez lett volna szükség Dávid Ibolya megfigyelésére is. A hangfelvételen Tóth János, az UD Zrt. vezérigazgatója tájékoztatja a Fidesz megrendeléséről Csányi Sándort, aki időt kér, hogy átgondolja, engedélyezi-e az akciót. Az ügy szereplőiről részletesebben itt olvashat. A Fidesz végig Szilvásy Györgyre mutogatott, az érintettek pedig valamennyien tagadtak és másokat vádoltak.
A nyomozás hónapokig tartott, a lefoglalt számítógépek átvizsgálását követően úgy tűnt, megalapozott a gyanú, majd 2009. júliusában az NNI megszüntette a nyomozást. Az ügyészség megalapozatlannak tartotta a vádakat. Fordult a kocka, Dávid Ibolya, Herényi Károly és Szilvássy György lett gyanusított, mivel a vádak szerint közük lehetett ahhoz, hogy bizonyos anyagok nyilvánosságra kerültek. Később Tóth Károlyt - a nemzetbiztonsági bizottság korábbi alelnökét - is kihallgatták az ügyben.
Az UD Zrt. 2009-ben több személyiségi jogi pert is indított, a titkosszolgálatot 1,5 milliárd forintra perelik.
Ki kicsoda?
Almássy Kornél
Csányi Sándor
Horváth József (dandártábornok)
Stump István
Szilvásy György
Tombor András
Tóth János (nem találtunk fotót) ..ha van küld el nekünk.
Az UD Zrt. vezérigazgatója 2008-ban, a hangfelvétel - és a most nyilvánosságra került hangfelvételek - főszereplője.
Az ügynököket ki figyeli meg? - Az UD Zrt. ügy II. rész
Egyszer összehozott a sors – a régi munkahelyemen – egy volt nyomozóval, aki a titkosszolgálatoknak is dolgozott évekig. Elég mogorva figura volt, olyan igazi vaskalapos, rendmániás és paranoid típus. Szerintem naponta ellenőrizte az irodájában a poloskákat, és a mobiltelefont sem kedvelte túlságosan. Egy beszélgetés alkalmával gondoltam, megviccelem: megkérdeztem tőle, hogy az ügynököket ki figyeli meg? A válasza - a maga nyegle stílusában - csak ennyi volt: ne aggódj, figyelik ők egymást! Többet soha nem tudtunk kihúzni belőle.
Újabb hangfelvételek
A sorozat első részében felidéztük az UD Zrt. körül történteket, és összeszedtük az ügy akkori, fontosabb szereplőit.
A hangfelvételek feltöltője alapos munkát végzett: a feltöltött anyagok elnevezése arra enged következtetni, hogy több száz ehhez hasonló beszélgetést rögzítettek még. A hanganyagok segítségével több ügy részleteit ismerhetjük meg, amelyek betekintést engednek a magán-hírszerzés – egyébként teljesen illegális – mindennapjaiba. Amennyiben a hangfelvételek nem manipuláltak – és erre enged következtetni a témában eddig megjelent összes nyilatkozat és sajtóhír –, a magyar milliárdos oligarcháknak bármi elérhető. Híváslisták beszerzése, bizonyítékok hamisítása, fizikai kényszerítés és fenyegetés, lehallgatás és beépülés, privát úton megkeresett rendőri vezetők, titkos gazdasági információk beszerzése; úgy tűnik mindez a szolgáltatás része volt.
A felvételek egy jelentős része azzal foglalkozik, hogy Csányi Sándort zaklatja valaki e-mailekben, illetve az egyik hangfelvétel alapján többek között megfigyelhették a kanizsai polgármestert:
Tóth János: "megmondom őszintén, hogy én munkát adnék ennek a köcsögnek... piszkos felderítőt... Kiadnám neki a kanizsai faszkalapot is... a polgármestert, érted"
A hangfelvételek sajtóértesülések szerint a nyomozati anyag részeit képezték. Az ügyészség 2009-ben - ezek alapján - megszüntette a nyomozást. Ezt nehéz lesz kimagyarázni...
Úgy tűnik, Szilvássynak volt igaza, amikor 2009. decemberében azt mondta, hogy a Fidesz eszközként használta (és használja ma is) az ügyészséget.
Gyurcsány blogjában éppen egy hónapja fejtette ki, hogyan akadályozta az ügyészség a nyomozást.
Aki végigkísérte az eseményeket, az tudja, hogy az ügyészség folyamatosan blokkolta, akadályozta a nyomozást, amit meg „muszáj volt megtalálnia”, azt leválasztotta az alapügyről, és önállóan, egymástól függetlenül vizsgálta. Így a történet lényege, egésze, belső összefüggései (azaz a gyanú, hogy a Fidesz érdekkörében egy magán-titkosszolgálat üzemel) nem képezték vizsgálat tárgyát. Hogy világos legyen: a Fidesznek és az UD Zrt.-nek kínos ügyeket az ügyészség apró elemekre szedte, és több, kisebb súlyú, egymástól független cselekményként tekint rájuk. A Fidesz ellenfelei esetében éppen ellentétesen járnak el. Ott egyesítik az ügyeket, ott konstrukciót gyártanak, így kerülhetett például egy eljárásba a Dávid Ibolya és Szilvásy György ellen megfogalmazott gyanú.
Miért nem bűncselekmény, ami annak látszik? - Az UD Zrt. ügy III. rész
Mai büntetőjogi proszemináriumunk témája: miért nem bűncselekmény, ami annak látszik?
Napok óta izgalomban tartja a közvélemény erre fogékony részét az a pár tucat rejtélyes módon kiszivárogtatott hangfelvétel, amelyek mókás betekintést engednek kivételes helyzetben lévő polgártársaink hétköznapjaiba. Mindenkinek más okoz örömet, és mint a mellékelt példa mutatja, vannak extrém szórakozások is. Mivel a rendkívül alapos ügyészség nem emelt vádat senki ellen a hangfelvételeken elhangzottak miatt - legalábbis ennek ellenkezőjéről senki sem tud -, másra nem gondulhatunk, mintsem hogy unatkozó felnőttek szerepjátékot játszottak. Bár kissé fantázia nélküli, hogy a magánnyomozó magánnyomozót alakít, a bankvezér feleség bankvezér feleséget, a nagyvállalat-vezető nagyvállalat-vezetőt, de lelkük rajta. Ha nekik így jó, nekem tök mindegy.
Szeretett blog-főszerkesztőm mindezek ellenére annak a jogi magyarázatát kérte tőlem, miért nem csuktak le senkit a rögzített beszélgetések tartalma miatt. Hiszen teljesen egyértelműnek tűnik, hogy bűncselekmények előkészületéről beszélgettek a szereplők.
El kell keserítenem mindenkit/mindenki nagy örömére: az elhangzottak önmagukban nem valósítanak meg bűncselekményt.
Képzeljünk el két beszélgetést:
Az egyik esetben két mókás kedvű, egyébként megfigyelt szereplőnk arról beszél telefonon, hogy fel kellene végre gyújtani a 30. kerületben található Fidesz irodát egyik éjjel, ami egy utca végén áll önmagában, épület nincs körülötte, sem járda, sem úttest nem vezet oda, csak úgy ott van. Jót röhögnek a merész elképzelésen, ilyet még nem csináltak, biztosan jó kis balhé lenne belőle, tudnának dicsekni a haverjaiknak, és ennyiben maradnak.
A másik esetben ketten arról tárgyalnak, hogy fel kellene végre gyújtani a 0. kerületben, a Belváros szívében, forgalmas helyen található Fidesz irodát szerdán napközben, lehetőleg egy és kettő óra között, hogy jó sokan lássák, hiszen ez szolgálja leginkább érdeküket, ugyanis megfélemlíteni akarják az embereket. Persze az sem baj, ha megsérülnek az arra járók és az épületben tartózkodók, mert az még nagyobb pánikot fog okozni. Végül rátérnek arra, ki mit szerez be az akcióhoz.
Az első esetben nincs bűncselekmény, ugyanis ha elkövetnék, amiről beszélnek, maximum rongálással vádolhatná meg őket egy kevésbé harcias ügyész, amely bűncselekmény előkészületét külön nem rendeli büntetni a törvény.
Ellenben a másik esetben pár napig szerepelnénk a világsajtóban a vezető hírek között, ugyanis nem túl sűrűn követnek el terrorcselekényt európai fővárosokban. Azonban ezen telefonbeszélgetés alapján rögtön őrizetbe lehetne venni a szervezkedőket, ugyanis a törvény már a terrorcselekmény előkészületét is bűncselekményként rögzíti.
Tehát az önmagában, hogy gonosz felnőttek zsaroló levél hamisítására szövetkeznek, hogy ezzel kis időre börtönbe juttassanak valakit, még nem bűncselekmény. Egészen addig, amíg meg nem írják a levelet.
A nagyon alapos ügyészég gondolom jól kinyomoztatta - a fenti példánál maradva -, volt-e levél, vagy sem. Az hogy nyomoztak, egyébként azt jelenti, hogy az alapos gyanú azért megvolt, csak hát bizonyítékot nem sikerült találniuk. Van ilyen. Személy szerint örülök annak, hogy ha nincs bizonyíték, akkor nem is találnak. Mennyivel rosszabb lenne a "ha nincs, akkor csinálunk" hozzáállás...
Egyébként nincs más lehetőségünk, mintsem bízunk a nyomozó hatóságok pártatlanságában. Elég rossz lenne ugyanis egy olyan országban élni, ahol folyamatosan véletlenül bizonyos személyek és körök terhére felróható bűncselekmények esetében azért nem lesz soha vádemelés, mert az ügyészek, nyomozók figyelmét elkerülik a bizonyítékok. Büntetőügyvédek régi és időtálló szabálya, hogy ha egy ügyet nem sikerül megfojtaniuk a nyomozati szakaszban, és eljut a vádemelésig, abból az esetek többségében elmarasztaló ítélet lesz. A vádemeléshez általában azért kell bizonyíték is. Ezért gondolni sem merek arra, hogy bár szakszerűen felkutatják az illetékesek a bizonyítékokat, azok aztán huss, gyorsan el is tűnnek. Ilyen csak a filmekben van.
DarkDoki
>>>Mandiner Írta: Ernesto_Peet
A következőket 2008. szeptember 12., írták (Szerző: hvg.hu)
Politikai botrány lett a házkutatásból
Az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél és annak vezetőjénél tartott házkutatást a rendőrség a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése nyomán. A cég vezetőjénél fegyvereket kerestek, de végül számítógépeket, szervereket gyűjtöttek be. A rendőrségi akció középpontjába került társaság vezetője a Fidesz-éra alatt titkosszolgálati vezető volt, egyik cégén keresztül pedig a fideszes vezetésű esztergomi önkormányzattal is üzleti kapcsolatban áll.
Az Nemeti Nyomozó Iroda (NNI) magántitok megsértése és más bűncselekmények miatt nyomoz, értesülések szerint az ügy összefüggésben van azzal, hogy korábban valakik – a gyanú szerint az UD Vagyonvédelmi Zrt. „saját titkos hálózatának” emberei – feltörték az Origo ingyenes levelezőrendszerét, a Freemailt és feltérképezték az onnan jogosulatlanul megszerzett sokezernyi postafiók tulajdonosának kapcsolatrendszerét, egyes hírek szerint pedig telefonhívásokhoz is hozzájutottak. Ugyanakkor az Origo tagadja, hogy támadás érte volna levelezőrendszerüket. Mint közleményükben írják, a vállalatnak nincs tudomása sem a levelezőrendszert érintő nyomozásról, sem a Freemail elleni komolyabb kárt okozó támadásról.
MDF-elnök a célkeresztben?A legfőbb ügyésztől és a Nemzeti Nyomozó Irodától kér soron kívüli vizsgálatot Dávid Ibolya, az MDF elnöke, mert egy birtokába került hanganyag szerint Almássy Kornél, a párt alelnöke, egyben elnökjelöltje érintett lehet egy, a Dávid Ibolya személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Az MDF elnökjelöltje azt állítja, hogy a vele szemben állók közvetítők útján megzsarolták és arra akarták rávenni, lépjen vissza pártelnökjelöltségétől. Almássy pedig azt állítja: megzsarolták.
Részletek.
Pénteken összeült a Nemzetbiztonsági Kabinet (NBK) és közleményt is kiadott. Eszerint egy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) látókörébe került biztonsági vállalkozás eredeti rendeltetésétől eltérően internetes kapcsolattartásra és információgyűjtésre alkalmas titkos hálózatot hozott létre. „Ezt széles körű jogosulatlan titkos adatgyűjtésre - gyanú szerint egyebek közt minősített információk megszerzésére - használták fel. A titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését” – áll a közleményben. Az ügyben az NBH főigazgatója szeptember 10-én tett feljelentést az Országos Rendőr-főkapitányságnál számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt. Ezt követően került sor az NNI házkutatására. A NBK közleményében azt írja, a miniszteri tájékoztatás alapján úgy döntött, hogy szükségesnek tartja az informatikai biztonságot fokozó folyamatban levő törvényelőkészítő tevékenység felgyorsítását, a fontos intézmények és létesítmények biztonsági védelmének erősítését. Egyben kezdeményezték „a képviselői érintettségre és a folyamatban levő ügy kiemelkedő társadalompolitikai és nemzetbiztonsági jelentőségére tekintettel Nemzetbiztonsági Bizottság rendkívüli ülésén történő soron kívüli tájékoztatását”.
Horváth: előre megírt forgatókönyv
A rendőrségi akció középpontjában álló cég, az ötszáz főt alkalmazó UD Zrt. vezetője, a korábban titkosszolgálatnál vezető pozícióban lévő Horváth József szerint „egyértelműen politikai célja lehet a kutakodásnak”.
A Magyar Hírlap szerint a kormánynál Horváthot a Fideszhez közel álló embernek tartják. Tény, hogy a férfit a Fidesz kormányzása idején nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti főigazgató-helyettesévé. A lapnak nyilatkozó cégvezető azt állítja: szerdán délután állig felfegyverzett civil ruhás nyomozók jelentek meg az irodájában és a „fegyverek” átadását követelték tőle. Horváth két, hivatalosan hatástalanított és engedéllyel ellátott Kalasnyikov géppisztolyt és egy szintén engedélyezett légpuskát adott át a rendőröknek.
A cégvezető véleménye szerint a rendőrök „láthatóan azt sem tudták, hol vannak, folyamatosan telefonon instruálta őket valaki”. Horváth szerint olyan szakszerűtlenül vitték el a rendőrök az adathordozókat, hogy azok utólagosan könnyűszerrel manipulálhatók. Mint nyilatkozta, neki az is furcsa és előre megírt forgatókönyvre utal, hogy a Népszabadság másnap „komplett cikkben” számolt be a történtekről, s már azt is megírta, hogy a nemzetbiztonsági kabinetet összehívják
Van egy csapat?
A Népszabadság – pénteki számában - hivatalos forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az NBH hónapokkal ezelőtt figyelt fel egy vagyonvédelmi cégre, amely „saját titkos hálózatot hozott létre bizonyos információk gyűjtésére”. A törvénytelen eszközökkel megszerzett adatok között a lap szerint államtitoknak minősülő információk is voltak. A Népszabadság úgy tudja, az UD Zrt. adatokat gyűjtött az MDF egyik prominens tagjáról is. Ezt Horváthék tagadják, ahogy azt is, hogy jogosulatlanul megszerzett internetes adatok alapján készítettek volna kapcsolati térképet.
Demeter: koncepciós eljárás (természetesen HAZUDIK!)
Demeter Ervin szerint az ügy arra szolgál, hogy Szilvásy György titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter előre felépített, koncepciós eljárással próbálja lejáratni a Fideszt - az Orbán-kormány egykori titokminisztere ezért bejelentette, hogy hivatali hatalommal való visszaélés miatt az ügyészséghez fordulnak. Demeter Ervin azt mondta: már az "ítélet" is készen van, arról van szó, hogy "Szilvásy György és bandája", hírbe akar hozni, meg akar vádolni egy vállalkozót, hogy politikusok és a Fidesz megbízásából mindenféle adatokat gyűjtött. Arra a felvetésre, hogy a Magyar Hírlapban Horváth József, az érintett cég vezetője tesz arra utalást, hogy a Fidesszel közeli kapcsolatokat ápol a vállalkozás, Demeter Ervin kijelentette: tudomása szerint a Fidesznek semmilyen kapcsolata nincs ezzel a céggel. Hozzátette: "a nevezett úr" a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgató-helyettese volt, és minden főigazgató és helyettes kapcsolatban állt a miniszterével, ez ma sincs másként. Részletek.
Egy a hvg.hu által megkérdezett szakértő szerint a Nemzetbiztonsági Kabinet összehívására azért kerül sor, mert olyan ember az ügy egyik érintettje, aki a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik vezető beosztású munkatársa volt több éven át, így sok fontos információval rendelkezik különböző szervezetekről, személyekről, illetve cégekről. Emiatt nemzetbiztonsági érdek annak a tisztázása, hogy visszaélt-e ezekkel a korábban tudomására jutott adatokkal. A szakértő úgy vélte, ha bármilyen visszaélés történt magánszemélyek adataival, az bizonyítható lesz, mert ha igaz, hogy egymillió emberről szereztek adatokat, akkor annak biztosan van nyoma. Egyrészt, mert azt valahol tárolni kellett, másrészt, hogyha ez megtörtént, az további célokat szolgálhatott, többek közt elemzések készítését, ami szintén nem marad nyom nélkül. Szakmai körökben egyébként régóta szóbeszéd tárgya, hogy egy csapat emberekről gyűjt információkat. Ennél többet senki nem tudott érdeklődésünkre mondani.
Fideszes önkormányzati kapcsolat
Az UD Vagyonvédelmi Zrt. egyik tulajdonosa Horváth József, aki 1998 és 2002 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) műveleti főigazgató-helyettese, majd biztonsági céget hozott létre, amely az OTP Banktól is megbízást kapott. A másik Tóth János, akivel másik közös cégük az UD Informatikai Adatbiztonsági Kft, amelyet 2007. november 21-én jegyeztek be. A nyomozási, biztonsági tevékenységet, adatbázis szolgáltatást, online kiadást főtevékenységként végző XIV. kerületi székhelyű vállalkozást vezérigazgatóként Tóth János viszi. Az UD Vagyonvédelmi Zrt. tulajdonában van a nyomozási biztonsági munkát főtevékenységként megjelölő UD Vagyonőr – korábban Kész-Security – is.
Az UD-cégbirodalomhoz tartozik a szintén Zugló Ilka utcai székhelyű szállítással és nyomozással foglalkozó UD Logisztikai Kft. Tóth és Horváth jegyzi az elsősorban adatfeldolgozást és adatszolgáltatást végző North Atlantic Protector Kft-t, amelyet 2003 márciusában hoztak létre. A fideszes Demeter Ervin azt állítja, Horváth nem áll kapcsolatban a Fidesszel (lásd. keretes írásunk). Ugyanakkor megtudtuk: a North Atlantic Protector Kft. a fideszes vezetésű esztergomi önkormányzat tulajdonában álló Strigonium Kft-vel közös biztonsági céget hozott létre idén nyáron Esztergomi Vagyonvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság néven.
No hay comentarios:
Publicar un comentario